Megtekintheti más joghatóságok szabályait és előírásait.
2013. december 30-án a Központi Bank és az FSC is közös sajtóközlemény kiadásával (2013-as kiadás) először fejtette ki a kormány álláspontját a bitcoinnal kapcsolatban. A 2013-as kiadás szerint mindkét hatóság úgy döntött, hogy a bitcoint nem valutaként, hanem erősen spekulatív digitális virtuális áruként kell kezelni. Egy másik, 2014-es FSC sajtóközleményben az FSC arra utasította a helyi bankokat, hogy ne fogadjanak el bitcoinokat, és ne nyújtsanak más, bitcoinnal kapcsolatos szolgáltatásokat (például bitcoinokat fiat valutára cseréljenek). Ezeket a kormányzati álláspontokat az FSC megerősítette az FSC 2017. december 19-i sajtóközleményében (2017-es kiadás).1
Fentiekre is figyelemmel, a hatóságok álláspontja fényében a bitcoin nem minősül törvényes fizetőeszköznek, valutának vagy általánosan elfogadott fizetőeszköznek a tajvani jelenlegi szabályozási rendszer szerint; ehelyett digitális virtuális jószágnak számít. A kormánynak a fent említett sajtóközleményekben ismertetett álláspontja csak a bitcoinra vonatkozik, semmilyen más típusú virtuális fizetőeszközre vagy kriptovalutára nem (az ICO-k kivételével, amint azt alább részletesen kifejtjük). Hajlamosak vagyunk azonban azt gondolni, hogy minden más virtuális valutát vagy kriptovalutát, amely a Bitcoinéval azonos természetű és jellemzőkkel rendelkezik, szintén digitális virtuális javaknak kell tekinteni.1
2019. július 3-án az FSC egy határozat kibocsátásával formálisan értékpapírként (azaz biztonsági tokenként) határozta meg a kriptovalutákat az SEA-val (2019. évi határozat) összhangban. A 2019. évi rendelet értelmében értékpapírnak minősülnek azok, amelyek:
