Megtekintheti más joghatóságok szabályait és előírásait.
Befektetési alapokra vonatkozó általános szabályokat és elveket főként a tőkepiaci törvény (6362. sz. törvény) szabályozza. A KMB a befektetési alapok alapelveiről szóló közlemény (III.52.1. sz.) szerint további részleteket rendezett a befektetési alapok létrehozásával és működésével kapcsolatban, valamint a 19/614. a közleményben meghatározott szabályok és elvek . A Közlemény módosító közleménye (III-52.1.c) (Módosítási Közlemény) a Hivatalos Közlönyben való 2019. március 12-i közzétételével lépett hatályba, a Kézikönyv pedig ugyanazon a napon módosult, hogy tükrözze az általa végrehajtott változásokat. Módosító közlemény.1
Közösségi finanszírozásról szóló III-35/A.2 számú közlemény a Hivatalos Közlönyben 2021. október 27-én való megjelenését követően lépett hatályba, és az SRC-t jelöli ki felügyeleti szabályozóként. A közlemény törölte a részvényalapú közösségi finanszírozásról szóló közleményt (III-35/A.1. sz.), az adósság- és részvényalapú közösségi finanszírozást pedig egy közleményben szabályozták. A közlemény szerint a közösségi finanszírozási tevékenységet közösségi finanszírozási platformokon keresztül kell végezni, amelyek lehetnek kizárólag közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtó részvénytársaságok; vagy olyan befektetési intézmények, amelyek fejlesztési bankok és befektetési bankok, részvételi bankok vagy közvetítő intézmények.1
Hivatalos Közlönyben 2020. február 25-én, 31050. számon megjelent és ugyanazon a napon hatályba lépett 7222. számú, „A banktörvény és egyes egyéb törvények módosításáról szóló törvény” bevezette a közösségi kölcsön fogalmát. A közösségi finanszírozás tekintetében a 6362. sz. törvény 35/A. § (1) bekezdésének módosításával az SRC felhatalmazást kap a közösségi finanszírozási tevékenységekkel kapcsolatos döntések meghozatalára úgy, hogy a lakosságtól partnerség vagy kölcsönadás alapján gyűjt pénzt.1
7222. számú törvény értelmében a banki jogszabályok rendelkezései nem vonatkoznak a hitel-crowdfunding útján nyújtott finanszírozásra, és nem minősülnek betét vagy befektetési alap elfogadásának. Ez a helyzet a hagyományos banki és banki részvételi modellek alternatívájává válhat, különösen az innovatív projektek ipari és technológiai vállalatokkal történő finanszírozásakor.1
Emellett a peer-to-peer hitelezés jelenleg nincs a PSD II-ben foglalt fogalommeghatározás szinonimájaként szabályozva. A peer-to-peer hitelezésnek tekinthető adósságalapú közösségi finanszírozási platformok azonban most kerültek szabályozásra, bár a CMB még nem adott ki közleményt ezekről a platformokról.1
Emellett a közösségi finanszírozás tekintetében a közösségi finanszírozásról szóló III-35/A.2 számú közlemény módosításai lehetővé tették, hogy a közösségi finanszírozási platformok egynél több befektetési bizottságot alakítsanak. A platformok lehetőséget kaptak arra, hogy összesen legfeljebb 50 százalékos önerőből finanszírozzák a kampányokat, kampányonként legfeljebb a célfinanszírozás 20 százalékát. Külön szabályokat vezettek be az adósságalapú közösségi finanszírozásra. Az adósságalapú közösségi finanszírozási tevékenységet folytató platformok általános kötelezettségein túl mostanra szükség van egy hatékony és átlátható hitelminősítési rendszer és politika kialakítására az egyes projektek kockázati állapotának felmérésére.1
