Megtekintheti más joghatóságok szabályait és előírásait.
A titoktartási kötelezettségre vonatkozóan két külön rendelkezés létezik: az 5411-es számú törvény szabályozza a banki és pénzügyi információk titkosságát, a 6698-as törvény a személyes adatok védelméről pedig tiltja vagy korlátozza a személyes adatok nyilvánosságra hozatalát, feldolgozását és továbbítását. , amely az ügyfélre vonatkozó információkat is tartalmazhat.1
Pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus pénz kibocsátását és a pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókról szóló rendelet tartalmazza a „bizalmas ügyféladatok” kifejezést, és azt a fizetési megbízás kibocsátásához vagy az ügyfél személyazonosságának ellenőrzéséhez használt személyes adatként és ügyfélbiztonsági információként határozza meg. , és amelyek elfogása vagy megváltoztatása esetén harmadik felek csalást vagy csaló tranzakciókat folytathatnak az ügyfél nevében. Ezzel összefüggésben a fintech cégek kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket a titkok és személyes adatok, különös tekintettel a bizalmas ügyféladatok és a sajátjukhoz tartozó adatok védelmére a külső szolgáltatások beszerzésekor.1
Bizalmas információk nyilvánosságra hozataláról szóló rendelet 2021. június 4-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és 2022. január 1-jén kellett volna hatályba lépnie; azonban a Bizalmas információk közzétételére vonatkozó szabályzat módosítási szabályzatának megfelelően a hatálybalépés időpontja 2022. július 1-re módosult. Mivel a rendelet a 6493. sz. törvényre is hivatkozik, célja, hogy meghatározza a bizalmas információk nyilvánosságra hozatalának hatályát, eljárásait és elveit. bizalmas banki és ügyféladatok megosztása és továbbítása. Az 5411. sz. törvény 73. §-a értelmében rendelkezéseket hoztak a titoktartási kötelezettségről, a kivételekről és a bizalmas ügyféladatok meghatározásáról.1
Személyes Adatvédelmi Tanács 2020/191., 2020/192., 2020/193. és 2020/194. számú, 2020. március 3-án kelt határozatával összhangban, melyben a Török Bankszövetség Kockázati Központjában tárolt adatok megsértése történt. A Testület több faktoring társaságnál adminisztratív szankciókat szabott ki a faktoring társaságokra amiatt, hogy egyes alkalmazottaik a Kockázati Központon keresztül gyűjtött adatokat illetéktelen személyeknek továbbították.1
Emellett a banki információs rendszerekről és elektronikus banki szolgáltatásokról szóló rendelet értelmében a bankok külső szolgáltatási eszközként használhatják a számítási felhő rendszereket, feltéve, hogy ezeket a rendszereket a rendelet előírásainak megfelelően Törökországban tárolják. A pénzforgalmi intézmények és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények információs rendszereinek kezeléséről és felügyeletéről szóló közlemény szerint a pénzforgalmi intézményeknek és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeknek elsődleges és másodlagos rendszereiknek Törökországban kell lenniük, a számítási felhőnek pedig ezeken a rendszereken belül kell lennie. Ezért ha az e-pénz- és fizetési intézmények felhőalapú számítástechnikai rendszereken keresztül tárolnak adatokat külső szolgáltatásként, az adatközpontoknak Törökországban kell lenniük.1
Külföldi fintech platformok a török piacon
