Megtekintheti más joghatóságok szabályait és előírásait.
Japánban jelenleg a "puha jog" megközelítést alkalmazzák az mesterséges intelligencia kezelésére, ösztönözve a önkéntes betartást ajánlásokon keresztül, nem jogi kötelezettségeken keresztül. A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (METI) 2022 januárjában kiadott nem kötelező irányelveket a mesterséges intelligencia fejlesztői közötti jó gyakorlatok ösztönzése érdekében. Emellett Japán kidolgozta a Hiroshima Elveket a biztonságos és megbízható mesterséges intelligencia előmozdítására globális szinten.1
Azonban a Liberális Demokrata Párt munkacsoportja a "kemény jog" megközelítést javasolja, amit "A felelős mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló alaptörvény"-nek neveznek. A javasolt törvény szabályozni fogja bizonyos generatív mesterséges intelligencia modelleket, előírva a kormányzati ellenőrzést, rendszeres jelentéstételt és kötelezettségeket a fejlesztők számára. Ez az új törvény jelentős változást jelent Japán jelenlegi szabályozási stratégiájához képest, egy kötelező jogi alapra.2
Jelenleg Japánban nincsenek specifikus törvények, amelyek szabályoznák a mesterséges intelligencia fejlesztését, használatát vagy nyújtását. Azonban a "Felelős mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló alaptörvény" javaslat létrehozhatja a mesterséges intelligencia rendszerek és alkalmazások jogi alapját.2
Japánban több érvényben lévő törvény van, amelyek bár nem specifikusan az mesterséges intelligenciára vonatkoznak, hatással vannak annak fejlesztésére és használatára. Például a Digitális Platformok Átláthatóságáról szóló törvény biztosítja az igazságosságot és átláthatóságot a nagy online kereskedelmi platformok és digitális reklámüzletek tranzakcióiban, míg a Pénzügyi Eszközök és Tőzsdei Tevékenységek törvénye szabályozza az algoritmikus, nagy sebességű kereskedést, követelve ezeket a rendszereket kezelők regisztrációját és tranzakciók nyilvántartását.2
A Polgári Törvénykönyv lehetőséget biztosít a becsület és jó hírnév megsértése miatt indított peres eljárásokra azokkal szemben, akik utasítják az mesterséges intelligenciát arra, hogy rágalmazó tartalmakat hozzon létre és publikáljon. A szerzői jogról szóló törvény és a személyes adatok védelméről szóló törvény alkalmazandó az illegális mesterséges intelligencia használatára. Emellett a Büntető Törvénykönyv szabályozhat különböző jogszegéseket az mesterséges intelligenciával kapcsolatban, mint például rágalmazás, üzleti tevékenység akadályozása mesterséges intelligenciával hamis tartalmak létrehozásával és illetéktelen parancsok adása mások számítógépeinek. Ezek a törvények együttesen befolyásolják az mesterséges intelligencia használatának gyakorlatát Japánban, még a mesterséges intelligenciára vonatkozó specifikus szabályozások hiányában is.2
Japánban nincs jogilag elismert "mesterséges intelligencia" meghatározás. Az MTA és a Belső és Kommunikációs Minisztérium által közzétett mesterséges intelligenciára vonatkozó vázlatos ajánlások elismerik a mesterséges intelligencia meghatározásának hiányát, és hangsúlyozzák az alkalmazási terület szigorú meghatározásának bonyolultságát. Azonban az MTA ezekben a vázlatos ajánlásokban az mesterséges intelligenciát absztrakt fogalomként kezeli, amely magában foglalja az mesterséges intelligencia rendszereket, valamint a gépi tanulási szoftvereket és programokat.3
Jelenleg nincsenek specifikus törvények vagy szabályozások, amelyek közvetlenül szabályoznák az mesterséges intelligencia fejlesztését, használatát vagy terjesztését. Ezenkívül a mesterséges intelligenciát vagy mesterséges intelligencia rendszereket általában nem osztályozzák kockázat alapján a meglévő irányelvek és elvek Japánban. Azonban voltak beszámolók arról, hogy egyes kormánytisztviselők szükségesnek tartják a kockázatértékelésen alapuló megközelítés elfogadását.4
Jelenleg Japánban nincsenek specifikus törvények vagy szabályozások, amelyek a mesterséges intelligencia fejlesztését, használatát vagy nyújtását közvetlenül szabályoznák. Azonban a METI tervezetei kiemelik azokat az elveket, amelyeket Japán igyekszik követni. Ezek az elvek különböző szempontokat hangsúlyoznak.5
Először is, az AI alkalmazásoknak az emberközpontúságra kell összpontosítaniuk, biztosítva, hogy ne sértik az emberi jogokat, amelyeket mind a nemzeti, mind a nemzetközi szabványok védnek. Ez az elv hangsúlyozza az etikai szempontok fontosságát az AI fejlesztése és használata során.5
Másodszor, az AI területén tevékenykedő törvényhozóknak és üzleti vezetőknek átfogó ismeretekkel kell rendelkezniük az AI technológiákról, valamint megfelelő ismeretekkel és etikai keretekkel kell rendelkezniük. Ez biztosítja az AI felelős és hatékony felhasználását a társadalomban, figyelembe véve a potenciális kockázatokat és maximalizálva az előnyöket.5
Harmadik pontban a bizalmas adatok védelme kulcsfontosságú kérdés marad. Az érintetteknek óvatosan kell bánniuk a személyes adatokkal, figyelembe véve azok érzékenységét és fontosságát. Ez az elv összhangban van a személyes adatok védelmére irányuló szélesebb erőfeszítésekkel a világ egyre növekvő digitalizációs és összefüggő környezetében.5
Japán igyekszik megtalálni az egyensúlyt az mesterséges intelligencia potenciális előnyeinek felhasználása és a kapcsolódó kockázatok kezelése között. Ez magában foglalja a közösségi biztonság és ellenállóképesség javítását, amelyek kulcsfontosságúak az AI alkalmazások előmozdításában.5
Az igazságos verseny támogatása a mesterséges intelligencia globális térképén fontos. Az egyenlő feltételek biztosítása az országok és résztvevők között elősegíti az innovációt, és megakadályozza a monopolisztikus gyakorlatokat, amelyek lelassíthatják a technológiai fejlődést.5
Átláthatóság, felelősség és igazságosság játszanak kulcsfontosságú szerepet az "mesterséges intelligenciára felkészült társadalomban". A döntéshozatali folyamatoknak átláthatóknak, felelősségteljesnek és elfogulatlannak kell lenniük annak érdekében, hogy fenntartsák a bizalmat az AI technológiák iránt és csökkentsék a potenciális diszkriminációt.5
Végül is, az egyetemek, kutatóintézetek és ipar együttműködésének támogatása elősegíti az innovációt az mesterséges intelligencia területén. A kormányok kulcsfontosságú szerepet játszanak a szabályozási reformok könnyítésében, amelyek támogatják a kedvező környezetet az AI kutatások és fejlesztések számára, ami végül hatékonyabb és jövedelmezőbb társadalmi fejlődéshez vezet.5
Ezek az elvek általában arra irányulnak, hogy Japánt felelős és fenntartható módon vezessék be a mesterséges intelligencia technológiáit a társadalomba, figyelembe véve az etikai kérdéseket és maximalizálva a társadalmi előnyöket.5
Néhány minisztérium és ügynökség, beleértve a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztériumot, a Belügyi és Kommunikációs Minisztériumot, a Kulturális Ügyek Ügynökségét (különösen a szerzői jogok területén), valamint a Személyes Információk Bizottságát, jelentős szerepet játszanak az mesterséges intelligencia ajánlásainak kidolgozásában és terjesztésében. Bár ezek az ajánlások nem rendelkeznek jogi kötelezettséggel, jelentős befolyással bírnak, és széles körben követik őket mind az üzleti, mind a társadalmi körökben Japánban.2
Személyes adatok védelme Japánban
