Megtekintheti más joghatóságok szabályait és előírásait.
Az innovatív finanszírozási megoldások és a fizetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó üzleti modellek tipikus területek, ahol a fintech cégek üzleti tevékenységet folytatnak Németországban. A szabályozók évek óta próbálnak állást foglalni a kollektív befektetési konstrukciókban, egyensúlyba hozva a szabályozást a befektetők, különösen a lakossági befektetők védelmében, és olyan innovatív megoldásokat tesznek lehetővé, amelyek a lakossági befektetők érdekeit is szolgálhatják. Végül mind az EU, mind a német jogalkotók arra a következtetésre jutottak, hogy a befektetési üzleti modellekre általában (korlátozott kiváltságokkal) vonatkozó szabályozási követelmények a kollektív befektetési rendszerekre is vonatkoznak. Hasonlóképpen, a digitális piacokon általában a német jogalkotók és a BaFin az „ugyanaz az üzlet, ugyanaz a kockázat, ugyanaz a szabályozás” technológiasemleges elvét alkalmazzák. Így az alkalmazandó követelmények pontos hatóköre, különösen annak értékelése, hogy a KWG vagy a WpIG értelmében licenckötelezettség váltható-e ki, általában az adott üzleti modell mélyreható elemzését igényli, és ezt eseti alapon kell mérlegelni. alapján. - tok alap.1
Közösségi finanszírozás területén 2020 októberében az uniós jogalkotó elfogadta a vállalkozások számára az uniós közösségi finanszírozási szolgáltatók átfogó szabályozási rendszerét, az ECSPR-t létrehozó páneurópai rendeletet, amely egységes uniós szabványként vált közvetlenül alkalmazandóvá minden EU-tagállamban. 2021 novemberétől hitel- és részvénytársasági finanszírozáshoz.1
Az, hogy a peer-to-peer hitelezésre vonatkoznak-e szabályozások, és ha igen, melyek azok, az az adott üzleti modelltől függ. A befektetők adományain alapuló közösségi finanszírozás egy speciális projekt támogatására (közösségi szponzoráció) általában nem tartozik a pénzügyi szabályozás hatálya alá. Ha azonban a befektető pénzügyi hasznot kap befektetéséből; például egy projekt jövőbeli nyereségében való részvétellel (crowdinvesting), vagy kamattal vagy anélkül (crowdlending) visszatérítést kap, speciális szabályok érvényesek. Ezek a szabályok a felügyeleti törvények, a fogyasztóvédelmi törvények és a tőkepiaci törvények hatálya alá tartozó szabályokra oszthatók. 2021. november 10-től különleges elbánás érvényesül a közösségi finanszírozási szolgáltatókra az ECSPR-nek és a német jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.2
Közösségi finanszírozás vagy közösségi kölcsön formájában nyújtott peer-to-peer hitelezés a pénzügyi felügyeleti törvények értelmében hatással lehet a hitelezőre, a hitelfelvevőre és a platformra. A fő probléma az esetleges engedélyezési követelményekkel kapcsolatos. Különösen figyelembe kell venni a hitelezési tevékenység engedélyezésére vonatkozó követelményt. Engedélykötelezettség merül fel, ha a hitelező kereskedelmi célból vagy kereskedelmi tevékenységet igénylő módon jár el. Elegendő, ha a hitelező ismételten haszonszerzés céljából kíván hitelezési tevékenységet folytatni.3
Kereskedelmi célú vagy kereskedelmi tevékenységet igénylő mértékű betétfelvétel szintén engedélyköteles. Ezek a követelmények minden érintett fél számára relevánsak lehetnek; például egy platform, ha a hitelezők által biztosított pénzeszközöket tárolja mindaddig, amíg a pénzeszközöket át nem utalják egy vagy több hitelfelvevőnek. Ha a platform teljesíti ezt a funkciót, és pénzeszközöket utal át a befektetőktől a hitelfelvevőkhöz, a platform fizetési szolgáltatások nyújtására a ZAG szerinti licenc alá is tartozhat. A KWG szerinti engedélyezési követelmény az egy vagy több hitelfelvevőnek forrást biztosító befektetők számára is releváns lehet. Még a hitelfelvevők is engedélykötelesek lehetnek a betétgyűjtési tevékenység folytatására, ha pénzt kapnak a platformtól vagy a befektetőktől.1
Tekintettel ezekre a szabályozási korlátokra, a peer-to-peer hitelezési üzleti modellek Németországban jellemzően olyan frontbankot foglalnak magukban, amely engedéllyel rendelkezik hitelezésre és betétek elfogadására. Ezekben a modellekben az átadó bank hitelt nyújt a hitelfelvevőknek, a bank pedig úgy refinanszírozza a hiteleket, hogy a belőlük származó törlesztési követeléseket egy platformon értékesíti továbbértékesítésre befektetőknek vagy közvetlenül befektetőknek, akik végül visszafizetési kötelezettséget kapnak a hitelfelvevővel szemben. A hitelnyújtással kapcsolatos különböző üzleti tranzakciók az érintett felek között előfeltételek alapján összefüggenek egymással. Így a bank csak akkor köteles a hitelt meghosszabbítani, ha a befektetők kötelezettséget vállaltak arra, hogy elegendő forrást biztosítanak a hitelből eredő törlesztési igények megvásárlásához. A platform, amely általában egy fintech cég, ebben a modellben brókerként működik, összekötve a befektetőket és a hitelfelvevőket.1
Ez a struktúra általában nem kritikus a befektetők számára, hiszen csak visszaváltási kötelezettséget kapnak, ami nem engedélyköteles, feltéve, hogy az akvizíció nem keretszerződés alapján történik. Ez utóbbi esetben szükség lehet a faktoring tevékenység végzésének engedélyezésére. A hitelfelvevők számára ez a modell sem jelent problémát. Gondolhatod, ha betéti üzletágban vannak. A német jog szerint azonban általánosan elfogadott, hogy az engedéllyel rendelkező banktól történő hitelfelvétel nem minősül betétfelvételnek. Ebben a modellben a frontbank rendelkezik a szükséges engedélyekkel, így továbbra is kérdés, hogy a platform az engedélyben foglaltaknak megfelelően végez-e kereskedelmi tevékenységet.1
2021 novemberétől az EU-ban a közösségi finanszírozási szolgáltatókra az ECSPR-ben meghatározott egységes szabályozási rendszer vonatkozik. Az ECSPR kulcsfogalma a „közösségi finanszírozási szolgáltatás”, amelyet a befektetők és a projekttulajdonosok érdekeinek összehangolásaként határoznak meg egy vállalkozás finanszírozásában egy közösségi finanszírozási platform használatával, és amely a kölcsönök vagy kihelyezések szilárd elkötelezettség nélküli nyújtásának megkönnyítését jelenti, amint azt a A MiFID II, a projektgazdák vagy speciális célú társaság által kibocsátott átruházható értékpapírokról és közösségi finanszírozási célra alkalmas eszközökről, valamint az ezen átruházható értékpapírokra és közösségi finanszírozási célra alkalmas eszközökre vonatkozó ügyfélmegbízások elfogadásáról és továbbításáról.1
Az alábbiak nem tartoznak az ECSPR hatálya alá:
Ennek megfelelően az EU Tájékoztatóról szóló rendelete ennek megfelelően módosult, így a tájékoztató közzétételi kötelezettsége nem vonatkozik az ECSPR alapján engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató értékpapírjainak nyilvános forgalomba hozatalára, amennyiben az nem haladja meg a fenti küszöbértéket. Az EU tájékoztatóról szóló rendelete szerinti mentességre vonatkozó megfelelő magyarázó rendelkezés bekerült a német WpPG-be.1
Az ECSPR értelmében a közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak engedélyt kell kérniük az EU-tagállam nemzeti felügyeleti hatóságától, és regisztrálniuk kell magukat az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) nyilvántartásában, amely magában foglalja az összes aktív közösségi finanszírozási platformot. Az ECSPR egységes követelményeket állapít meg a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtására vonatkozóan, ideértve a prudenciális követelményeket (a garanciák jellemzően legalább 25 000 euró), a hatékony és megbízható gazdálkodást, a közösségi finanszírozási platformon kínált projektek tulajdonosaira vonatkozó minimális átvilágítási követelményeket, valamint követelményeket. panaszok és összeférhetetlenségek kezelése. Az ESMA 12 szabályozástechnikai standardtervezetet tett közzé az ECSPR keretében olyan kérdésekben, mint a panaszkezelés, az összeférhetetlenség, az engedélykérelem, a legfontosabb befektetési információk, valamint a tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek, amelyekről jelenleg is folyik a konzultáció.1
Az ECSPR várhatóan elősegíti a közösségi finanszírozási platformok fejlesztését és a határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtását. Továbbra is látni kell, hogy az ECSPR milyen hatással lesz a közösségi finanszírozási üzletágra a jövőben.1
Németországban, az Európai Unió többi országához hasonlóan, viszonylag szigorú fogyasztóvédelmi előírások vannak érvényben. Ez vonatkozik a fogyasztási hitelekre is. Ezért a hitelező és a hitelfelvevő közötti, egy peer-to-peer hitelezési platform által közvetített közvetlen szerződés a 491. és azt követő szakaszok értelmében messzemenő tájékoztatási kötelezettségeket ró a hitelezőre. A BGB feltéve, hogy a hitelező kereskedelmi célból jár el, és a kölcsönvevő fogyasztó. Figyelembe véve a németországi peer-to-peer hitelezési platformok jellemző struktúráját, a struktúrában megvalósított fejlett banknak általában teljesítenie kell ezeket a kötelezettségeket.1
Ezen túlmenően, mivel a peer-to-peer hitelezési platformok általában online kínálják szolgáltatásaikat, mérlegelni kell a távértékesítés fogyasztóvédelmi szabályozását (BGB 312a és azt követő szakaszok). Ezek a szabályok az uniós jogon alapulnak, és általában nem különbözhetnek az egyes uniós tagállamokban.1
Banki tevékenység Németországban
Átfogó jogi szolgáltatások vállalkozások számára társasági, adójog, kriptovaluta törvényhozás, befektetési tevékenység terén
Jogi támogatás FinTech és Blockchain projektekhez
Ügyvédi részvétel befektetési kockázati alapokban, M&A kockázati ügyletek lebonyolítása IT területen, iGaming és üzleti eszközök támogatása
