Megtekintheti más joghatóságok szabályait és előírásait.
KWG által 2020-ban bevezetett letétkezelési üzleti engedélyezési követelmény a német jog szerint az első fintech-központú vagy legalábbis fintech-központú engedélyezési követelménynek tekinthető. A KWG megfelelő módosításait az EU Ötödik Pénzmosás Elleni Irányelvének (AML) végrehajtása során hajtották végre, de az uniós jog nem ír elő jogi előírást a KWG ilyen jellegű módosításaira. A KWG vonatkozó 1. szakaszának (1a) bekezdésének 2. javaslatának 6. pontja a kriptovaluták őrzését a kriptográfiai értékek vagy a kriptográfiai értékek szolgáltatásként történő tárolására, tárolására vagy átvitelére szolgáló privát kriptográfiai kulcsok tárolása, kezelése és védelmeként határozza meg. másoknak. A kriptográfiai értékek, amelyek a KWG 1. szakaszának 11. pontja 1. mondatának 10. pontja értelmében már kifejezetten szerepelnek a pénzügyi eszközök katalógusában, olyan digitális értékmegjelenítések, amelyeket nem központi bank vagy kormányzati szerv bocsát ki vagy nem garantál. törvényileg nem rendelkeznek valutával vagy pénzzel, de magánszemélyek vagy jogi személyek elfogadják csere- vagy fizetési eszközként, vagy befektetési célokat szolgálnak, és elektronikusan átruházhatók, tárolhatók és értékesíthetők. Ezért a kriptovaluta érték kifejezés nem csak a kriptovalutákat, például a bitcoint foglalja magában, hanem a befektetési tokeneket is. A „kriptovaluta érték” és a „kriptovaluta letétkezelési üzletág” kifejezések tág meghatározása (beleértve a privát kriptográfiai kulcsokkal kapcsolatos tevékenységeket is) új licenckövetelmények széles körét vonja maga után. A KWG azonban bizonyos felmentéseket ír elő, mivel az ilyen típusú pénzügyi szolgáltatást célzó kriptovaluta letétkezelő szolgáltatók (tehát nem végeznek más szabályozott tevékenységet) nem kötelesek minden más pénzügyi szolgáltatóra vonatkozó szabályozási kötelezettséget teljesíteni. . Ehelyett ezek a kriptovaluta letétkezelő szolgáltatók mentesülnek az általános tőke- és likviditási követelmények alól a tőkekövetelmény-rendelet (CRR), a nemrégiben módosított CRR II és bizonyos egyéb szabályok értelmében. Az induló tőkére, az igazgatósági tagok hírnevére, a megfelelő üzletszervezésre és a kapcsolódó jelentési kötelezettségekre vonatkozó követelmények azonban továbbra is érvényesek. A BaFin további tanácsokkal látta el a kriptovaluták letétkezelési üzletágát.1
Ugyanakkor az EU-ban, így Németországban is folyamatosan fejlődik a fintech üzleti modellekre alkalmazható engedélyezési rendszer. Ez magában foglalja a fintech-cégekre vonatkozó engedélyezési rendszer módosításait, amelyeket az európai közösségi finanszírozású üzleti szolgáltatókról (ECSPR) szóló új uniós jogszabály vezetett be, amely a német jogi keret, a kriptográfiai eszközök piacairól szóló javasolt uniós rendelet módosítását is megkövetelte. (MiCA) és a legújabb értékpapír-dematerializációs jogszabályok. Bár ezen diagramon túlmutat az egyes fintech üzleti modellekre vonatkozó engedélyezési követelmények kidolgozása, érdemes lehet az engedélyezési követelményeket a robo-advisor üzleti modellre való hivatkozással szemléltetni, mivel ezek Németországban az elmúlt években népszerűvé váltak. .2
Az olyan kriptovaluták, mint a bitcoin, kétségtelenül kihívást jelentenek a német jog számára a szabályozás, a polgári jog és az adózás terén. A kriptográfiai értékek (például a Bitcoin) jogi meghatározása révén sikerült némi egyértelműséget elérni az EU ötödik pénzmosás elleni küzdelemről szóló irányelvének a német jogba 2020-ban történő átültetésének köszönhetően. A kriptovaluta értékek mostantól szerepelnek a KWG és a WpIG pénzügyi eszközeinek katalógusában, így a kriptográfiai értékekkel kapcsolatos különféle tevékenységekre egyértelműen bizonyos engedélyezési követelmények vonatkoznak. Ezenkívül a kriptovaluták letétkezelése új típusú pénzügyi szolgáltatásként került bevezetésre, amelyre a KWG értelmében licenckötelezettség vonatkozik.2
Kriptovaluta értékek olyan digitális értékmegjelenítések, amelyeket nem központi bank vagy kormányzati szerv bocsát ki vagy garantál, és amelyek nem rendelkeznek valuta vagy pénz törvényi státuszával, de magánszemélyek vagy jogi személyek csereeszközként elfogadják, vagy fizetés vagy befektetési célokat szolgál, és amelyek elektronikusan továbbíthatók, tárolhatók és értékesíthetők. Ennek a tág fogalommeghatározásnak az a célja, hogy lefedje a virtuális valuták minden felhasználását, beleértve a befektetési eszközöket is. Míg a kriptoérték definíciója nem csak a csere- és fizetési funkcióval rendelkező tokeneket (ideértve a kriptovalutákat is) foglalja magában, amelyek az 1. szakasz 11. pontja 1. mondata értelmében „elszámolási egységként” eshetnek a pénzügyi eszközök közé. 7 KWG és 2. § (5 ), 7. sz. WpIG, valamint a befektetésekhez használt tokeneket. Ezek az értékpapírok vagy befektetési tokenek befektetési terméknek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak vagy kollektív befektetési konstrukció befektetési jegyének is minősülhetnek a KWG 1. § (11) bekezdésének 1. mondatának 2., 3. vagy 5. pontja és a 2. § (5) bekezdése szerint. 2. , 3 vagy 5 WPG.3
Kriptovaluta nem tartalmazza a belföldi és külföldi törvényes fizetőeszközt, az elektronikus pénzt, a PSD II értelmében korlátozott hálózati kivétel hatálya alá tartozó fizetési eszközökben lévő pénzbeli értéket, valamint az elektronikus hírközlő hálózat vagy szolgáltatók fizetési műveleteit. Szintén nem tartoznak ide a kibocsátótól vagy harmadik féltől származó áruk vagy szolgáltatások vásárlására szolgáló elektronikus utalványok, amelyek a kibocsátó felé pusztán visszaváltás útján gazdasági funkciót szolgálnak, ezért nem lehet velük kereskedni, és kialakításuk következtében nem tükrözik a befektetők teljesítménnyel kapcsolatos elvárásai, utalvány vagy a kibocsátó vagy harmadik fél üzleti tevékenységének általános teljesítménye érték vagy számviteli szempontból.2
Kriptovaluták értékére vonatkozó módosítások bizonyos mértékig tükrözik a BaFin korábbi adminisztratív gyakorlatát, amely megtette az első lépéseket a kriptovaluták szabályozása felé Németországban, átvéve a KWG értelmében vett „pénzügyi eszköz” kifejezés tág értelmezését. . Ezt a megközelítést részben bírálták, és nem osztotta a felsőbb regionális bíróság büntetőügyben hozott határozatában.2
KWG közelmúltbeli változásai, amelyek később a WpIG-ben is tükröződtek, feloldották a kriptovaluták pénzügyi eszközként való minősítésével kapcsolatos vitákat, és így nagyobb jogi egyértelműséget hoztak. A német jogalkotó azonban csak engedélyezési célból változtatta meg a „pénzügyi eszköz” meghatározását, nem pedig a WpHG-ben meghatározott magatartási szabályokkal kapcsolatban, amelyek ténylegesen tükrözik a MiFID II rendelkezéseit. Így a kriptovaluta piacot működtető szolgáltatóra vonatkozhatnak a KWG és a WpIG értelmében vett multilaterális kereskedési helyszín üzemeltetőjének engedélyezési kötelezettségei, de nem kötelesek betartani a WpIG-ben ezen szolgáltatókra vonatkozóan meghatározott magatartási szabályokat. .2
Ennek fényében gondosan elemezni kell az adott üzleti modellekhez kapcsolódó jogi kockázatokat, valamint azt, hogy alkalmazhatók-e és milyen engedélyezési követelmények és magatartási szabályok. Különösen a szolgáltató saját nevében történő, mások költségére történő kriptovaluták vásárlása és vásárlása minősülhet banki tevékenységnek, alapvető közvetítői tevékenység formájában. Ezen túlmenően, engedélyezési célból a kriptovaluta közvetítés befektetési közvetítésnek minősülhet, míg a kriptovaluták vásárlásával vagy eladásával kapcsolatos tanácsadás befektetési tanácsadásnak minősülhet. Ezen túlmenően egy olyan platform működtetése, amelyen kriptovalutákkal lehet kereskedni, a WpIG 2. § (2) bekezdése 6. pontja értelmében multilaterális kereskedési platformnak minősülhet, és ezért engedélyköteles lehet. A titkosítási értékek vagy privát kriptográfiai kulcsok tárolásával, kezelésével és védelmével kapcsolatos tevékenységek is az újonnan szabályozott kriptográfiai tárolási üzletág alá tartozhatnak. Ez az új típusú pénzügyi szolgáltatás és a hozzá kapcsolódó engedélyezési követelmény egyaránt vonatkozhat a hazai vállalkozásokra, valamint azokra a határon átnyúló szolgáltatókra és ügynökeikre, akik szándékoznak vagy már kínáltak e szolgáltatásokat.2
Azonban sem a bányászathoz, sem a kriptovaluta vásárlásához vagy eladásához saját nevében és költségen nem kell engedély. Így a kriptovaluták általában fizetőeszközként használhatók, és külön engedély nélkül bányászattal előállíthatók.2
Polgári jogi szempontból számos kérdésre várnak még végleges választ. A bizonytalanság az alkalmazandó joghatósággal és általában a kriptovalutákra vonatkozó törvényekkel kezdődik. Ezek a kérdések akkor válnak aktuálissá, ha például kriptovaluta egységeket ruháznak át vagy zálogba helyeznek. Emellett továbbra sem világos, hogy milyen közzétételi kötelezettségek vonatkoznak a kriptovaluta-tranzakciókra.2
Érdekes módon az Európai Bíróság ítéletének köszönhetően a kriptovaluták esetében az általában összetett adóelemzés legalább részben tisztázódott.2
Határozat német adójogba beépített alapelveivel összhangban a közönséges valuták bitcoinokra (vagy hasonló kriptovalutákra) és fordítva történő cseréje nem tartozik az általános forgalmi adó hatálya alá a 4. szakasz 8b. a forgalmi törvény. Adószám. Ezenkívül a bitcoinok vagy hasonló kriptovaluták fizetési és bányászati folyamatként történő használata adómentes.4
A kriptovalutákkal kapcsolatos egyéb tranzakciókra azonban adótörvények vonatkozhatnak.2
Számviteli szempontból a kriptovaluták, például a bitcoin egységei átruházhatók, ezért szükségesnek tűnik, hogy ezeket a mérlegben eszközként számolják el.2
Ha csak rövid ideig minősülnek a vállalkozást támogató vagyonnak (forgóeszközök), akkor előfordulhat, hogy a Kereskedelmi törvény 266. § (2) bekezdése B II. 4. sz. kód (HGB). ). Ha a kriptovaluta egységei vállalkozást huzamosabb ideig támogató eszközöknek (befektetett eszközöknek) minősülnek, azokat az AI 2. HGB 266. (2) bekezdése értelmében beszerzett immateriális javakként kell elszámolni.2
Az ICO virtuális tokenek eladása általános vállalati célra vagy egy konkrét projektre való pénzgyűjtés céljából, amelyet általában egy fehér könyv részletesebben ismertet. Az ICO felépítésétől függően a tokenek fiat vagy virtuális pénznemben vásárolhatók meg, és bizonyos jogokat biztosíthatnak, például részvételi jogokat és nyereségrészesedést, vagy egyáltalán nem. Míg az ICO-k és tokenek megbeszélései és szerkezete még mindig változóban van, az ICO-ban kínálható tokenek a következő kategóriákba sorolhatók:
Ez a durva kategorizálás, amely összhangban van a BaFin általános megközelítésével, azt mutatja, hogy a tokenek jelentősen eltérhetnek. A KWG 2020. január 1-jei módosítása szerint a csere- és fizetési funkcióval rendelkező tokenek, valamint a befektetésekhez használt tokenek (például biztonsági tokenek és befektetési tokenek) valószínűleg a kriptográfiai értékek tág meghatározása alá esnek, és így pénzügyi eszközöknek minősülnek. . a KWG-vel összhangban (eltekintve attól, hogy ezek a tokenek más típusú pénzügyi eszközök közé sorolhatók, amelyeket eseti alapon kell értékelni) és a WpIG.2
Ezért minden ICO-t alaposan meg kell elemezni szabályozási és tőkepiaci követelményei szempontjából. A BaFin eseti alapon határozza meg a vonatkozó jogszabályok, köztük a KWG, WpIG, ZAG, WpPG, KAGB és VermAnlG alkalmazhatóságát, a konkrét szerződési feltételektől függően. Ha a tokenek hasonlítanak a részvételi jogokra, amelyek a WpPG értelmében értékpapírnak vagy a VermAnlG szerinti befektetésnek minősülnek, akkor szükség lehet token tájékoztatóra, kivéve, ha kivétel vonatkozik rájuk, különösen az ECSPR szerinti közösségi finanszírozási szolgáltatások esetében.2
Teljesen digitalizált értékpapír-kínálat kérdése az elmúlt években kiterjedt vita tárgyát képezte, és ezt a német szövetségi pénzügyminisztérium és a német szövetségi igazságügyi minisztérium közös dokumentuma is alátámasztotta a blokklánc-alapú értékpapírok jövőbeli szabályozási keretéről, valamint kripto-tokenek. A dokumentum céljaira tekintettel a német jogalkotó új törvényt fogadott el (2021 júniusától hatályos elektronikus értékpapírtörvény (eWpG), amely bevezette az értékpapírok opcionális és részleges dematerializálását. Az eWpG bevezeti az "elektronikus biztonság" fogalmát, amelyet a tulajdonjog tárgyaként határoznak meg, amely tulajdonjog tárgyát képezi. Az új törvény kétféle dematerializált értékpapír közül választhat a kibocsátóknak. Az első típus a Központi Értéktárról szóló rendelet értelmében (a németországi Clearstream Banking AG) vagy engedéllyel rendelkező letétkezelőnél történő regisztrációhoz kötött. A második típus a kripto-értékpapír-nyilvántartásba bejegyzett, általában DLT alapján bejegyzett kripto-értékpapírok, amelyeket maguk a kibocsátók vagy mások tartanak fenn. Mint ilyen, a kriptovaluta-értékpapír-nyilvántartások karbantartása BaFin licencet igényel, és hatósági felügyelet alá tartozik. Ezzel a lépéssel a német jogalkotó más európai országok útját követi az értékpapírok dematerializálása felé.5
Tájékoztató követelményein túlmenően minden, a tokenek kereskedelmével kapcsolatos szakmai szolgáltatáshoz, ideértve az elszámolási egységnek vagy kriptográfiai értéknek minősülő tokenek megszerzésére, eladására vagy vásárlására vonatkozó megállapodást is, általában a BaFin engedélyére van szükség. Ezenkívül a tokenek kibocsátóinak tisztában kell lenniük azzal, hogy a fogyasztóvédelmi törvények vonatkozhatnak a tokenek internetes értékesítésére. Így a fogadószerződés a BGB 312. § i. pontja alapján tájékoztatási kötelezettséget eredményező távszerződésnek minősülhet. Feltéve, hogy a szerződés pénzügyi szolgáltatásnak minősül, a BGB 312. szakaszának d) pontja szerint további információkat kell megadni.6
Uniós szinten a kriptoeszközök, így az ICO-k kérdését a közelmúltban az Európai Bizottság a 2020 szeptemberében közzétett uniós digitális finanszírozási csomag részeként vizsgálta. a kriptoeszköz-piacokon (MiCA). A javaslat egésze a teljes harmonizáció átfogó megközelítését alkalmazza, beleértve az egységes rendszert: átláthatósági és közzétételi követelmények a kibocsátásra és a kereskedési bevezetésre, a kibocsátók és szolgáltatók működésére, szervezetére és irányítására vonatkozóan a hatályon belül; fogyasztóvédelmi szabályok; a piaci visszaélések megakadályozása és a kriptoeszköz-piacok integritásának biztosítása. A javaslat különbséget tesz a kriptoeszközök kategóriái között, ideértve a kriptoeszközöket (önmagában), az eszközhöz kapcsolódó tokeneket (gyakran „stabilérméknek” nevezik), az elektronikus pénz tokeneket és a közüzemi tokeneket. Általános szabályként minden kriptoeszközre (amely érték vagy jogok digitális megjelenítése, amely elosztott főkönyvi vagy hasonló technológia segítségével elektronikusan átruházható és tárolható) a MiCA hatálya alá kell tartoznia, ha még nem vonatkozik rájuk egy meglévő uniós pénzügyi szolgáltatási rendszer. (például a MiFID II szerinti pénzügyi eszközként). A kriptoeszközökre vonatkozó szabályozott szolgáltatások magukban foglalják a kriptográfiai eszközök birtoklását és kezelését harmadik felek nevében, kereskedési platform üzemeltetését, kriptoeszközök cseréjét törvényes fizetőeszközre fiat valutára és egyéb kriptoeszközökre, megbízások végrehajtását harmadik felek nevében, megbízások feladását, fogadását és továbbítását harmadik felek és tanácsadás. Bizonyos mentességeknek – ideértve a közokirat kellően részletezett követelménye alóli felmentést is – a kis- és közepes méretű kibocsátókat kell alkalmazni, ha a nyilvános ajánlattétel összértéke 12 hónapon belül nem haladja meg az 1 millió eurót. A stabil érmékre általában szigorú követelmények vonatkoznak.2
MiCA-tól elvárják, hogy jogi egyértelműséget és bizonyosságot biztosítson, elősegítse a kriptoeszközök biztonságos fejlesztését és a DLT használatát a pénzügyi szolgáltatásokban, támogassa a versenyt és az innovációt, miközben védi a fogyasztókat és a befektetőket, valamint kiküszöböli a lehetséges pénzügyi stabilitási és monetáris kockázatokat. Ezen túlmenően ez a javaslat várhatóan növeli a vállalatok finanszírozását ICO-kon és értékpapír-token-ajánlatokon keresztül.2
Kriptoeszközök páneurópai szabályozása, amelyek a DLT és a blokklánc technológia fő alkalmazása a pénzügyekben, együtt jár egy EU-szintű blokklánc-sandbox kísérleti rendszerrel. Az EU digitális finanszírozási csomagjának részeként az Európai Bizottság uniós szabályozást javasolt az elosztott főkönyvi alapú piaci infrastruktúrákra vonatkozóan. A javasolt rendelet, ha elfogadják, szabályokat írna elő egy páneurópai blokklánc-szabályozási homokozó számára, amelynek célja, hogy a DLT és a blokklánc technológia területén működő fintech cégek részesülhessenek a szabályozói felügyelet melletti átmeneti szabályozási mentességből, megfelelő biztosítékokat biztosítva, és ez lehetővé teszi a szabályozók számára hogy elmélyítsék ismereteiket az innovatív fintech modellekről és a feltörekvő technológiákról.2
Németországban a kriptovaluták értékének tág jogi meghatározását adó Ötödik EU Pénzmosás Elleni Irányelv közelmúltban történő végrehajtása nemcsak a kriptovaluta üzletággal foglalkozó szolgáltatók pénzmosás elleni kötelezettségeit növelte, hanem bevezette a licenckötelezettség a kriptovaluták letétkezelésével foglalkozó vállalkozások számára. Ezenkívül a nemrég bemutatott eWpG felvázolta az értékpapírok részleges dematerializálásának jogi kereteit elosztott főkönyvi és blokklánc-technológiák segítségével Németországban.2
Virtuális pénznemek Németországban
Jogi támogatás FinTech és Blockchain projektekhez
Átfogó jogi szolgáltatások vállalkozások számára társasági, adójog, kriptovaluta törvényhozás, befektetési tevékenység terén
Nemzetközi kis- és középvállalkozásoknak, induló vállalkozásoknak és távközlési cégeknek dolgozunk
