Megtekintheti más joghatóságok szabályait és előírásait.
Fizetési szolgáltatások szektora volt az elsők között a német pénzügyi szektorban, amelyben a fintech cégek aktívak és láthatóvá váltak. Ez az egyik oka a pénzforgalmi szolgáltatások piacának széttöredezettségének, amely a közelmúltban konszolidálódni kezdett. A fintech terén jelentős változások következtek be a második fizetési szolgáltatásokról szóló irányelvvel (PSD II), amelyet 2018 elején vezettek be a német jogba. A felülvizsgált fizetési szolgáltatások rendszere új üzleti lehetőségeket nyitott meg, különösen a dinamikus fintech vállalatok számára. Ennek oka az volt, hogy az átdolgozott ZAG új pénzforgalmi szolgáltatásként bevezette a számlainformációs szolgáltatásokat és a fizetés kezdeményezési szolgáltatásokat. E szolgáltatások szolgáltatói jogi lépéseket tettek a fizetési számlákhoz való hozzáférés érdekében azokkal a bankokkal szemben, amelyek ügyfeleik számára ezeket a fizetési számlákat vezetik. Ezt vízválasztónak tekintették, mivel a hagyományos bankok már nem tudják megakadályozni versenytársaikat abban, hogy hozzáférjenek a beleegyező ügyfelek számláihoz (open banking). A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a szükséges alkalmazásprogramozási felületek biztosítása időigényes folyamat. Ezenkívül egyes piacfigyelők kritizálják a hitelezőket amiatt, hogy a PSD II szabályokat a fintech cégek versenyének megakadályozására használják (például amiatt, hogy már nem kínálnak korábban létrehozott kapcsolatokat a német független online banki protokollon (FinTS)) .1
További üzleti lehetőségek további szabályozási terhet jelentenek. A fizetési szolgáltatások nyújtása általában engedélyköteles, kivéve, ha bizonyos kivételek fennállnak. Az engedélykötelezettség hatálya kiterjed a számlainformációs és fizetés-kezdeményezési szolgáltatókra, még akkor is, ha ezek a szolgáltatók soha nem veszik birtokba ügyfeleik pénzeszközeit. Ennek eredményeként a fizetési kezdeményezési vagy számlainformációs szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyre vonatkozó szabályozási követelmények kevésbé szigorúak, mint a hagyományos fizetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyek esetében.1
Felülvizsgált ZAG célja a technológiai innováció és a verseny előmozdítása a fizetési piacon. A vonatkozó rendelkezések (ZAG 58a. szakasza), amelyeket egyes piaci megfigyelők „Lex Apple Pay” néven emlegettek, a fizetési szolgáltatók és az e-pénz kibocsátók hozzáférési jogot kaptak bizonyos kulcsfontosságú műszaki infrastruktúrákhoz. Azok a „rendszertársaságok”, amelyek műszaki infrastrukturális szolgáltatásokon keresztül megkönnyítik a fizetési szolgáltatások nyújtását vagy az elektronikuspénz-üzletág lebonyolítását Németországban, kötelesek a fizetési szolgáltató vagy az elektronikuspénz-kibocsátó kérésére ezeket a technikai infrastrukturális szolgáltatásokat elérhetővé tenni, és mérlegelés után és indokolatlan késedelem nélkül biztosítani a szükséges hozzáférést. A kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha az érintett technikai infrastruktúrát legfeljebb 10 pénzforgalmi szolgáltató vagy elektronikuspénz-kibocsátó használja, vagy ha a társaságnak legfeljebb 2 millió regisztrált felhasználója van. A Társaság objektív okokból is megtagadhatja a hozzáférést; például ha a műszaki infrastruktúra-szolgáltatások biztonsága és integritása sérül. A legutóbbi jogszabályi szabályok nem az uniós jogszabályokon alapulnak, és vélhetően arra reagálnak, hogy egyes rendszerszolgáltatók megtagadták rendszereik megnyitását a mobilfizetési verseny fokozása érdekében.2
Átfogó jogi szolgáltatások vállalkozások számára társasági, adójog, kriptovaluta törvényhozás, befektetési tevékenység terén
Nemzetközi kis- és középvállalkozásoknak, induló vállalkozásoknak és távközlési cégeknek dolgozunk
Jogi támogatás FinTech és Blockchain projektekhez
